A vállalkozók gyakran találnak ki megoldásokat az őket zavaró problémákra – Kevin Systrom és Mike Krieger azért alapította az Instagramot, mert a mobiltelefonjukkal készített képek szörnyűek voltak, ők pedig azt szerették volna, hogy jól nézzenek ki. Pierre Omidyar egy általa kidobásra szánt lézerpointer eladásán fellelkesülve alapította az Ebayt. Jó ötletek véghezviteléhez pedig nem muszáj feltétlenül fiatalnak lenni (Zuckerberg/Schmidt/Brin/Gates példái ellenére sem).

A statisztikák szerint a sikeres vállalkozók között kétszer annyian vannak az 50 év fölöttiek, mint a 25 év alattiak. Ezek az emberek soha nem fantaszta tanulmányokra vagy kutatásokra reagálva törnek be egy piaci résbe: Henry Ford egyszer megjegyezte, hogy ha megkérdezte volna az embereket, hogy mit szeretnének, azt válaszolták volna, hogy „gyorsabb lovakat”. Nincs ember, aki meg tudta volna jósolni a kávéházboomot vagy az ipari sörtermelést, nem is beszélve az internet elterjedéséről.

A legjobb ötletek nem egyik pillanatról a másikra jönnek, de gyakran megálmodjuk őket. Az orosz tudós, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev éveket gondolkodott a kémiai elemek rendszerezésén, majd egy reggel úgy ébredt, hogy megálmodta a megoldást. Ezt a jelenséget, amikor a tudatalattink a racionális gondolatainkat valami újjá és egyedivé formálja, inkubációnak nevezzük.

Tehát szó szerint mindig aludni kell a legjobb ötleteinkre. Aztán nagyon-nagyon kitartónak kell lenni, és szem előtt kell tartani Samuel Beckett szavait: „Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban.”